Javultak a globális gazdasági kilátások az Egyesült Államok és a nagy feltörekvő gazdaságok erős teljesítményének köszönhetően, bár a sebezhetőség továbbra is fennáll az ENSZ január közepén kiadott jelentésének évközi frissítése szerint.
Az 1970-es évektől a fejlett országokban a városi terekben kialakult az úgy nevezett ’hátsó ülésen utazó generáció’, azon gyerekek csoportja, akiket a szüleik nap mind nap autóval fuvaroznak az iskolába. A jelenségnek számos negatív hatása van egyrészt a gyermekekre, másrészt a környezetre, harmadrészt pedig a városi terekre. A tanulmány a városi közlekedésszervezésben a napi rendszerességű iskolába járás problematikáját járja körül, bemutatva olyan jó példákat, mint a pedibusz és a bicibusz kezdeményezések, amelyek a globalizációban ellentétben a ’lassú város’ koncepció tükrében a lokális értékekre és erőforrásokra helyezik a hangsúlyt. Bemutat olyan az utóbbi években Magyarországon is meghonosodott városi mobilitást támogató programokat, mint a ’Gödöllői Pedibusz’ és ’Pécsi bicibusz’, amelyek egyrészt felügyelt, biztonságos, csoportos megoldást kínálnak az iskolás gyermekeknek és családjaiknak az iskolába járáshoz, másrészt pedig közösséget építenek a különböző generációk között.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint összességében minimálisan javultak a világgazdaság idei kilátásai a szervezet előző, januári előrejelzése óta. Friss számokat közölt a valutaalap a magyar növekedési kilátásokra vonatkozóan is.
Nincs már negatív kamat a világon, miután a japán jegybank 17 év után ismét kamatot emelt. A Bank of Japan immár két éve próbált szembemenni a világgal, de végül ők is kamatemelésre kényszerültek: a szimbolikus jelentőségű szigorítást mégis a jen leértékelődése követte. Nem nehéz megérteni, hogy miért, a jegybank ugyanis pontosan azt csinálja, amit az elmúlt két évben végig: a szigor felé történő látszólagos elmozdulással gumicsontot dob a piacoknak, miközben teljes erejéből élénkít tovább. A pénzpiaci folyamatok tükrében őrültségnek tűnhet a jegybank hajthatatlansága, a reálgazdasági helyzetet látva viszont meg lehet érteni a Bank of Japan álláspontját. Ám a kettős játékkal nagy kockázat jár: a japán központi banknak nincs a saját kezében a sorsa.
Az ENSZ Közgyűlése minden tagállam támogatásával fogadta el csütörtökön első határozatát a mesterséges intelligenciáról, ami többi között az új technológiák hasznából való egyenlő részesedést hangsúlyozza.
A globális értékláncokba erősen integrálódott magyar gazdaság jelentős mértékben függ a Kínából érkező alkatrészektől és részegységektől. Új adatok alapján azt is látjuk, hogy ez a függés változik: egyre kevésbé a Kínában működő külföldi vállalatoktól és egyre inkább a helyi tulajdonban levő cégektől érkeznek ezek a termelési inputok. Mivel feltehetően ez jellemzi más országok Kínával folytatott külkereskedelmét is, így az ú.n. leválás vagy decoupling új megvilágításba kerül: nemcsak vállalati profitmegfontolások tehetik nehézzé, hanem a termelési kapacitások mozgatása, fejlett országokba vagy baráti fejlődő országokba való áthelyezése is sokkal problémásabb lehet, ha maga a termelési kapacitás kínai tulajdonban van.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
Az utóbbi hónapokban rendre Magyarország vezette az inflációs rangsort az EU-ban, és az energiaválság kezdetétől számíva is nálunk drágult a legnagyobb mértékben az élet: az elmúlt két év magyar inflációja az EU átlagát kétszeresen, az inflációs rangsorban utolsó tagállamok áremelkedési ütemét háromszorosan haladta meg. Az utóbbi időben az inflációs nyomás már az elviselhető szintre mérséklődött nagyrészt a recessziónak köszönhetően, és a kilátások is javultak valamelyest.
Kína 2013-ban bejelentett globális programja, az Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative) számtalan eredményt hozott az elmúlt egy évtizedben. Kína a szárazföldön és a tengeren keresztül összeköttetéseket épített ki a szomszédos térségekkel, elérte Afrikát, Európát, de Dél-Amerikában is egyre inkább átveszi az Egyesült Államoktól a vezető kereskedelmi partner szerepét. A számos sikerprojekt mellett csúfos kudarcok is kísérték „az Új Selyemút” néven is emlegetett szuperprogramot. Cikksorozatunk második részében a félresiklott beruházásokat és ezek okait vizsgáljuk meg.
Japánban nem enyhül az inflációs nyomás, az áremelkedés mértéke akár 2024 egészében a jegybanki cél felett lehet. Ám Japánban emiatt talán nem bosszankodnak annyian, mint a fejlett Nyugaton.
Volt már úgy vele a kedves olvasó, hogy egy mélyet beleszippantva a budapesti levegőbe egyből érezte, hogy „itt valami nincs rendben"? Az ilyenkor általánosan felmerülő lehetőségeken túl (csatornaszag, csak hogy a legkevésbé vulgárisat említsük) talán nem gondolunk egyből arra, hogy a levegő szennyezettsége, azaz a szálló por magas koncentrációja is diszkomfortot okozhat. Sőt; vannak olyan nagyvárosok, ahol kimutatták, hogy a növekedő légszennyezettség hány évvel (!) csökkenti a városlakók életkilátásait. De mégis mekkora a még egészséges mértékű szennyezettség, és hány főváros fér bele ebbe a határba? Hol a legjobb, és hol a legrosszabb a levegő, és mi ennek az oka?
A magyarországi fizetési forgalom közel kétharmada készpénzben történik, de a jövőben a digitális jegybankpénz és az egyéb megoldások változtathatnak a helyzeten - derült ki a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciájának panelbeszélgetéséből. A szakértők arra is választ adtak, hogy miért népszerűek Indiában és Kínában a digitális fizetőeszközök, és milyen szerepe lehet a kriptopénzeknek hazánkban.
Egy kötvénybefektetők számára nagyon rossz időszak után ismét eljöhet a magas minőségű hosszú kötvények ideje. A 2022-es év egy rendhagyóan rossz év volt a kötvény befektetők számára. Sok befektető meglepve tapasztalta, hogy a részvénypiacokhoz hasonló nagyságrendű veszteségek könyvelhetők el kötvény befektetésekkel. Az amerikai (és globális) hosszú hozam emelkedés azonban egy ciklus végi fordulóponthoz közeledik. Ez indokoltá teheti a magas minőségű hosszú kötvények arányának fokozatos emelését vegyes portfóliókban. Bár további – átmeneti - emelkedés nem kizárt, ha az amerikai 10 éves hozam megveti a lábát a 4,3% feletti régióban, középtávon nagy valószínűséggel bekövetkezik a ciklus végi lassulás/visszaesés, amely jelentős hozam csökkenéssel járhat. A magas minőségű hosszú kötvények (például amerikai, német, francia államkötvények) egy ilyen szcenárióban felértékelődnek és stabilizálóan hatnak egy túlnyomó részt kockázatos eszközökből (részvényekből, feltörekvő piaci kötvényekből) álló portfólióra. Ez a lassulás várhatóan bekövetkezik az amerikai gazdaságban is, bár jó okai vannak, amiért ez várhatóan később történik mint más gazdaságokban.
A Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) vancouveri közgyűlésén csütörtökön ratifikálta a biológiai sokféleség védelmére létrehozott új globális alapot, amely elősegíti, hogy a tavaly decemberi COP15 egyezménynek megfelelően a tagországok 2030-ig a bolygó 30 százalékán megvédjék a biodiverzitást.
Reagáltak az elemzők a ma reggel közölt inflációs adatra. A közgazdászok egyetértenek abban, hogy ősszel az infláció már egy számjegyű lesz. Egyikük arra is felhívja a figyelmet, hogy a friss adatok fényében az Árfigyelő nem tudja pontosan követni az árváltozásokat.
Az új hidegháború egyik legégetőbb kérdése, hogy mikor válik Kína a világ legnagyobb gazdaságává, letaszítva a trónról az Egyesült Államokat. A koronavírus-járvány évéig ez úgy tűnt, hogy még ebben az évtizedben bekövetkezik, a legfrissebb modellek szerint viszont jó, ha a következő évtized második felében sor kerül erre - de már van olyan előrejelzés is, amely szerint soha. Mi is számolgattunk egy kicsit: azt néztük meg, hogy egyes nominális növekedési pályák mellett mikor történhet meg az előzés. Nagyon úgy néz ki, hogy nem most. És hogy gazdagságban mikor ér majd fel Kína az USA mellé, azt alighanem egyikünk sem fogja meglátni.
Nagy mondások 2020-ban - Vajon bejöttek a fenntarthatósági várakozások?
wigo fleet néven folytatja a Nelson Flottalízing.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
